Anya a frászt hozta rám, amikor újjongva és indiánszögdelve kiugrott egy doboz mögül: megtalálta a fényképezőgépet! Már épp pózoltam volna, mikor kiderült, hogy a háromhetes dobozlaki élet lemerítette az akkumulátorokat, így csalódottan tovább folytattuk a keresést a töltőért. Ha az nem is lett meg, fél napi kutakodás után végre előkerült a téli csizmám is, amire már nagy szükség volt, mert olyan orrpirosító hideg lett a múlt heti kellemes meleg után, hogy már nem verem félóránként az ajtót, ha sétálni szeretnék, inkább csak az ablakból lesem, hátha felénk somfordál a szomszéd toxoplazmás kinézetű macskája.

Azért ma is felkerekedtünk, de nem is olyan kellemes a sétálás, ha kilónyi ruházatot cipelünk magunkon. Apa szerint lesz még ennél jóval hidegebb is, de számomra ez elképzelhetetlen egyelőre, anya pedig javíthatatlan optimista....

Téli vitaminpótlásom következő állomásaként eljutottunk a kiwi mag nélküli kóstolásához is, de hamar le is került az étlapról, mert fájt utána kicsit a pocakom :-(

A kezdeti gyógytápszer elutasítása azonban javuló tendenciát mutat. Már hajlandó vagyok 60 ml tápszert meginni, ha az 160 ml rízstejjel van vegyítve....jó úton haladunk.

Öltözzetek melegen és ne felejtsétek el a kesztyűt sem! Melegebb napokat!

Boldog névnapot kívánok nagymaminak, dédnagymamimnak és Zsóka nagynénimnek!